Odakint megállíthatatlanul szakad az eső. Macskák és kutyák potyognak az égből – ahogy errefelé mondják. Pedig még beterveztem egy múzeumot! Azt hiszem, annak lőttek!
Mikor érkeztem, szokatlan verőfénnyel várt ez a város. Most ömlik az eső. Pont úgy, mintha tükröt tartana elém! Vajon vannak véletlenek?
Ma van az utolsó napom Oxfordban. Pakolok. Közben próbálom felidézni azt a gyomorszorító érzést, amit akkor éreztem, mikor megérkeztem. Valami visszavonhatatlanul véget ért, valami pedig hamarosan folytatódik. Három hétig újra diák lehettem. Három hét alatt teljesült egy régi álmom.
Otthon vár a családom, a munkám.
Magamban leltárt készítek.
AMIT HOZTAM:
- Néhány ajándék, néhány jellemző dolog Magyarországról
- Üres füzet
- Izgalommal teli lelkesedés
- Némi szorongás
- Nagy várakozások
AMIT VISZEK:
- Néhány emléktárgy, ajándék
- Teleírt füzet
- Kb. 300-400 megtanult, felfrissített szó, kifejezés
- Új módszerek, feladatok, ötletek
- Új barátok, ismerősök
- Új tervek
AMIT ITT HAGYOK:
§ A szívem egy darabját
KÖSZÖNÖM A GRUNDTVIG PROGRAMNAK
KÖSZÖNÖM A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNYNAK
KÖSZÖNÖM A THE LAKE SCHOOL OF ENGLISH OF OXFORD-NAK
KÖSZÖNÖM A MUNKATÁRSAIMNAK
KÖSZÖNÖM A CSALÁDOMNAK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése