A buszmegálló közel van. Nagyon furcsa, hogy a közlekedésben minden fordítva működik. Majdnem az ellenkező irányba szállok fel. Még jó, hogy nem autóval vagyok, bajban lennék a vezetéssel!
Az angolok gyakorlatiasak. A buszsofőrtől lehet bérletet venni. Mikor a belvárosba érünk, érdeklődök, hogy hol kell leszállni. A Carfax torony. Jellegzetes hely, csinos régi óratorony. Időben indultam, még van időm. Megint kérdezősködnöm kell. Végre megtalálom a Park End Street-et, itt kellene lenni az iskolának. De hol? Újabb kör...
Megvan, ki is van táblázva, én voltam a vaksi!
Megvan, ki is van táblázva, én voltam a vaksi!
Fölmegyek a lépcsőn. Vidám, barátságos helynek tűnik. Segít ebben a pirosra festett ajtó. Mindenhol ki van írva, hogy mit merre találsz. Egyenesen az irodába megyek, a bejárat mellett. Kedves, hosszú hajú hölgy fogad, gyönyörű angolsággal. Már várt. Ő Carmel, az igazgatóhelyettes, sokat leveleztünk. Nagyon kedves és segítőkész. Bevezet a hallgatók kávézójába, ami éppen tele van. Úgy tűnik, az órák előtt itt zajlik a közösségi élet. Carmel gyorsan bemutat egy portugál nőnek, ő is tanár. Négy hétre jött, ez neki az utolsó. Még egy instrukciót kapok: itt várjak türelemmel, amíg értem jönnek. Azt teszem. Lassan kiürül a kávézó, csak néhányan maradunk. A portugál lány is órára megy.
Jön értünk valaki. Egy tanárnő. Bevezet minket egy terembe, és elmondja, mi fog történni. Először tudásszintmérő tesztet írunk. Én írtam már egy hasonlót az Interneten. Most meggyőződnek arról, tényleg annyit tudok-e, mint az előzetes felmérésen. Szerintem igen.
A teszt után várnunk kell, azonnal kijavítják őket. Nem unatkozunk. Van egy szoba, ahol kényelmes fotelok vannak, meg sok-sok infó a faliújságon. Belevetem magam. Jane, a tanárnő engem szólít. Az írásbeli után mindenkivel személyesen elbeszélgetnek. Kellemes a beszélgetés, pedig nagyon meg vagyok szeppenve. Elmondom, hogy baj van az angol nyelvi beszédkészségemmel. Ezért vagyok itt. Jane, a tanárnő mosolyog. Nem én vagyok az első ilyen, semmi gond. Ez megnyugtat. Meg az, hogy járt már Magyarországon. Sőt, Szegeden is! Van beszédtémánk.
A teszt után várnunk kell, azonnal kijavítják őket. Nem unatkozunk. Van egy szoba, ahol kényelmes fotelok vannak, meg sok-sok infó a faliújságon. Belevetem magam. Jane, a tanárnő engem szólít. Az írásbeli után mindenkivel személyesen elbeszélgetnek. Kellemes a beszélgetés, pedig nagyon meg vagyok szeppenve. Elmondom, hogy baj van az angol nyelvi beszédkészségemmel. Ezért vagyok itt. Jane, a tanárnő mosolyog. Nem én vagyok az első ilyen, semmi gond. Ez megnyugtat. Meg az, hogy járt már Magyarországon. Sőt, Szegeden is! Van beszédtémánk.
Délutánra megkapom a csoportomat. Nem tévedtem a szintemet illetően. Meg vagyok elégedve magammal. Legalábbis egyelőre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése